Karate kifejezések
Japán – Magyar karate kisszótár
Testrészek – Testfegyverek – Irányok – Általános kifejezések – Számok – Versenyek – Technikák
Testrészek
Jodan – Nyak és fej
Ago |
Áll |
Hana |
Orr |
Atama |
Fej |
Kao |
Arc |
Gammen |
Arc |
Kubi |
Nyak |
Kuchi |
Száj |
Me |
Szem(Ek) |
Mimi |
Fül(Ek) |
Nodo |
Torok |
Chudan – Nyak És Ágyék Közötti Rész
Hara |
Gyomor, Has |
Hizo |
Lép |
Kata |
Váll |
Kintama |
Here |
Koshi |
Csípő |
Mizo-Ochi |
Gyomorszáj |
Mune |
Mellkas |
Rokkostu |
Borda, Bordák |
Sakostu |
Kulcscsont |
Senaka |
Hát |
Shinzo |
Szív |
Sokei |
Ágyék |
Ude, Te – Kar, Kéz
Hiji |
Könyök |
Kansetsu |
Izület |
Kobushi |
Ököl |
Kote |
Alkar |
Te |
Kéz |
Tekubi |
Csukló |
Ude |
Kar |
Yubi |
Ujj(Ak) |
Ashi – Láb
Ashi |
Láb |
Ashikubi |
Boka |
Ashiyubi |
Lábujj |
Futo-Mom |
Comb(Ok) |
Hiza |
Térd(Ek) |
Kahanshin |
Alsótest |
Kansetsu |
Izület |
Sune |
Sípcsont(Ok) |
Tsumasaki |
Lábujjhegyek |
Testfegyverek
Ude, Te – Karok És Kezek
Empi |
Könyök |
Haisho |
Kézhát |
Haito |
Belső Kézél (Hüvejkujj Felől) |
Hiji |
Könyök |
Hiraken |
Lapos Ököl |
Hitosashiyubi |
Mutatóujj |
Ippon-Ken |
Ujjizület-Ököl |
Ippon Nukite |
Egyujjas Szúró Kéz |
Keiko |
Madárcsőr-Kéz |
Kobushi |
Ököl |
Koken |
Csuklóhát |
Kote |
Alkar |
Nakayubi |
Középsőujj |
Nihon-Nukite |
Kétujjas Szúró Kéz |
Nukite |
Szúró Kéz |
Seiken |
Egyenes Ököl |
Shotei |
Tenyérpárna |
Shuto |
Kézél |
Tettsui |
Kalapácsököl |
Toho |
A Hüvejkujj És Mutatóujj Közötti Rész |
Uraken |
Fordított Ököl, Ökölhát |
Ashi – Lábak
Chusoku |
Talppárna, Ujjak Alatti Rész |
Haisoku |
Rüszt |
Hiza |
Térd |
Kakato |
Sarok |
Sokuto |
Talpél |
Sune |
Sípcsont |
Teisoku |
Talp, Lábboltozat |
Irányok
Általános
Age |
Emelkedő |
Chudan |
Középső Szint (Nyak És Ágyék Között) |
Enkei |
Körkörös |
Gedan |
Alsó Szint (Ágyék És Alatta) |
Gyaku |
Hátsó, Ellentétes |
Jodan |
Felső Szint (Nyak És Fej) |
Juji |
Keresztezett |
Jun |
Egyenesen Válltól |
Mawashi |
Körkörös, Forgó |
Morote |
Mindkét Kéz(Zel) |
Naname |
Átlós(An) |
Oi |
Elől Levő |
Oroshi |
Süllyedő, Lefelé Irányuló |
Sayu |
Balra És Jobbra |
Shomen |
Előre |
Soto |
Külső |
Tobi |
Ugrás, Ugró |
Uchi |
Belső |
Yoko |
Oldal |
Happo (Nyolc Fő Mozgásirány)
Mae |
Előre |
Ushiro |
Hátra |
Migi |
Jobbra |
Hidari |
Balra |
Migi-Mea |
Jobbra-Előre |
Migi-Ushiro |
Jobbra-Hátra |
Hidari-Mea |
Balra-Előre |
Hidari-Ushiro |
Balra-Hátra |
Naname |
Átlós(An) |
Szintek
Chudan |
Középső Szint (Nyak És Ágyék Között) |
Gedan |
Alsó Szint (Ágyék És Alatta) |
Jodan |
Felső Szint (Nyak És Felette) |
Johanshin |
Felső Szint |
Kahanshin |
Alsó Szint (Ágyék És Alatta) |
Általános Kifejezések
Edzéskifejezések
Ashi O Fuite |
Rázd Le A Lábad |
Chikara Irete |
Megfeszítve, Erővel |
Fuite |
Rázd Le (Kéz Vagy Láb) |
Fumikonde |
Mozgás, Lépés A Padlón |
Hajime |
Rajta!, Menj! |
Hantai |
Ellentétes Oldal |
Ibuki |
Izotóniás (Yang) Légzés |
Ido-Kihon |
Alapmozgások |
Ido-Geiko |
Alapmozgások |
Kaiten |
Körbefordulás, Forgás |
Kamaete |
Pozícióba, Vedd Fel Az Állást |
Kiai |
Harci Kiáltás |
Kiai Irite |
Hangos Kiai |
Kihon |
Alapok |
Kihon-Geiko |
Alap Technikák |
Kime |
Összpontosítás |
Kumite |
Mérkőzés, Küzdés |
Ippon Kumite |
Egy Lépéses Küzdelem |
Jiyu Kumite |
Kötetlen, Szabad Küzdelem |
Jissen Kumite |
Teljes Erővel Küzdés, Bevinni A Találatokat |
Ma-Ai |
A Küzdők Közötti Idő És Távolság |
Mawatte |
Fordulj Meg |
Mokuso |
Szemek Csukva Meditációhoz |
Naore |
Vissza A Kiinduló Helyzetbe |
Nogare |
Csendes, Pihentető Légzés |
Osu |
Megértés, Tisztelet És Megbecsülés Kifejezése |
Egyebek
Otogai |
Egymást |
Otogai Ni Rei |
Meghajlás Egymásnak |
Rei |
Meghajlás |
Seiza |
Térdelő Helyzet |
To O Fuite |
Rázd Le A Kezeid |
Ura |
Ellenkező, Fordított, |
Yakusoku Kumite |
Előre Megbeszélt Küzdelem |
Yame |
Állj!, Vége |
Yasume |
Pihenj!, Lazits! |
Yoi |
Felkészülni! |
Yuk-Kuri |
Lassan |
Számok, Számrendszerek
A Japanoknak Két Számrendszerük Van. Egyik Hazai, Másik Kínai. A Japán Számokat Használják A Kor Meghatározására És Amikor A Dolgok Mennyiségéről Van Szó. A Kínai A Méreteknél, Pénznél, Távolságnál.
Tíz Felett Csak A Kínai Számokat Használják.
Japán-Kínai
1 = Hitotsu, Hito-1 = Ichi
2 = Futatsu, Futa-2 = Ni
3 = Mittsu, Mi-3 = San
4 = Yotsu, Yon Yo-4 = Shi
5 = Itsutu, Itsu-5 = Go
6 = Muttsu, Mu-6 = Roku
7 = Nanatsu, Nana-7 = Shichi
8 = Yattsu, Ya-8 = Hachi
9 = Kokonotsu, Kokono9 = Ku
10= To, To-10 = Ju
11 = Ju-Ichi
12 = Ju-Ni
…
20 = Niju
30 = Sanju
40 = Yonju
50 = Goju
60 = Rokuju
70 = Nanaju
80 = Hachiju
90 =Kyuju
100 = Hyaku
1000 = Sen
10000 = Man
Mivel A Shi Japán Alapjelentése Halál, Ritkán Használják, Helyette A Japán Yon Terjedt El.
A Két Rendszer Használata Bonyolult, De A Karatés Általában Boldogul Az Első 10 Kínai Számmal Is.
Do |
Fok (Szögmérték) |
Hyaku-Hachiju-Do |
180 Fok |
Kyuju-Do |
90 Fok |
Yonjugo-Do |
45 Fok |
Kai |
-Szor, -Szer, -Ször |
Ik-Kai |
Egyszer |
Nikai |
Kétszer |
Sankai |
Háromszor |
Yonkai |
Négyszer |
Gokai |
Ötször |
Rok-Kai |
Hatszor |
Nanakai |
Hétszer |
Hak-Kai |
Nyolcszor |
Kyu-Kai |
Kilencszer |
Juk-Kai |
Tízszer |
Gojuk-Kai |
Ötvenszer |
Hyak-Kai |
Százszor |
Shiai – Verseny
Aka |
Piros (Öves) |
Aka No Kachi |
Győz A Piros |
Awasete Ippon |
Pontozásos Győzelem |
Chui |
Figyelmeztetés Szabálytalan Technikáért |
Encho-Sen |
Hosszabbítás |
Fukushin |
Sarokbíró |
Genten |
Pontlevonás Szabálytalanságért |
Hajime |
Rajta! |
Hansoku Chui |
Hivatalos Figyelmeztetés |
Hansoku Make |
Vesztés Leléptetéssel |
Hantei |
(Bírói) Döntés |
Hantei Onegaishimasu |
“Bírók Döntsenek Kérem” |
Hata |
Zászló |
Ippon |
Teljes Pont |
Jo-Gai |
Küzdőtéren Kívül |
Jo-Nai |
Küzdőtéren Belül |
Jun-Yusho |
Második Helyezett |
Kachi |
Győzelem |
Ni-In |
Második Helyezett |
Sekai Taikai |
Világbajnokság |
Shiai |
Verseny, Meccs |
Shiai-Jo |
Küzdőtér |
Shik-Kaku |
Kizárás, Leléptetés |
Shinpan(-In) |
Bíró |
Shiro |
Fehér (Öves) |
Shiro No Kachi |
Fehér Győz |
Shushin |
Vezetőbíró |
Tameshiwari |
Törés |
Waza-Ari |
Fél-Pont |
Yame |
Állj! |
Yusei Kachi |
Nyerés Fölénnyel, Technikai Ko |
Yusho |
Első Hely |
Zenkoku Taikai |
Nemzeti Bajnokság |
Zoko |
Folytasd A Küzdelmet! |
Waza – Technikák
Ashi Barai |
Lábsöprés |
Barai |
Kaszálás, Védés, Kitérés |
Chokuzuki |
Egyenes Ütés |
Enkei |
Körkörös |
Geri |
Rúgás |
Gyaku |
Fordított, Szemben Levő |
Juji |
Keresztezett |
Kake |
Horgos |
Kekomi |
Szúró Rúgás |
Geri-Waza |
Rúgástechnika |
Kizami |
Döfés |
Morote |
Két Kezes |
Oi |
Elöl Levő, Elsö |
Taoshiwaza |
Földrevitel |
Tobi |
Ugrás |
Tobi Geri |
Ugró Rugás |
Tsuki |
Ütés |
Uke |
Védés |
Uke Waza |
Védő Technikák |
Waza |
Technika |
Kihon Waza – Alaptechnikák
Seiken – Egyenes Ököl
Seiken Chudan Tsuki |
Egyenes Ütés Középre (Gyomorszáj) |
Seiken Jodan Tsuki |
Egyenes Ütés Magasra (Fej) |
Seiken Ago Uchi |
Állracsapás Ököllel |
Seiken Mawashi Uchi |
Köríves Csapás Ököllel |
Uraken – Fordított Ököl
Uraken Shomen Uchi |
Fordított Ököl Előre |
Uraken Sayu Uchi |
Fordított Ököl Oldalra |
Uraken Hizo Uchi |
Fordított Ököl Lépre (Bordára) |
Uraken Shita Uchi |
Fordított Ököl Gyomorszájra |
Shuto – Kézél
Shuto Gammen Uchi |
Kézél Csapás Fejre |
Shuto Sakotsu Uchi |
Kézél Csapás Kulcscsontra |
Shuto Sakotsu Uchikomi |
Vezetett Kézél Csapás Kulcscsontra |
Shuto Hizo Uchi |
Kézél Csapás Lépre |
Shuto Uchi Uchi |
Belső Kézél Csapás Nyakra |
Hiji – Könyök
Jodan Hiji Ate |
Könyök Fejre |
Chudan Hiji Ate |
Könyök Testre |
Hiji Age Uchi |
Könyök Felütés |
Hiji Oroshi Uchi |
Könyök Lefelé Csapás |
Uke – Védések
Jodan Uke |
Felső Védés |
Chudan Uchi Uke |
Középső Kifelé Védés |
Chudan Soto Uke |
Középső Befelé Védés |
Gedan Barai |
Alsó Védés (Kaszálás) |
Chudan Uchi Uke Gedan Berai |
Egyik Kéz Kifelé, Másik Lefelé Véd |
Chudan Soto Uke Gedan Barai |
Egyik Kéz Befelé, Másik Lefelé Véd |
Jodan Uke Gedan Barai |
Egyik Kéz Felfelé, Másik Lefelé Véd |
Geri(Keri) – Rugás
Uchi Mawashi Geri |
Belső Köríves Rugás |
Soto Mawashi Geri |
Külső Köríves Rugás |
Mea Keage |
Láblendítée Előre Fel |
Hiza Geri |
Térddel Rugás |
Kin Geri |
Hererugás |
Mea Geri |
Előre Rugás |
Mawashi Geri |
Köríves Rugás |
Yoko Keage |
Láblendítés Oldalra |
Yoko Geri |
Oldalra Rugás |
Kansetsu Geri |
Izületre Rugás |
Ushiro Geri |
Hátra Rugás |
Kiejtési Tanácsadó
Y = J – Pl. Yame=”Jame” ;
Ch = Cs – Pl. Chui=”Csui” ;
J = Dzs – Pl. Jogai=”Dzsogái” ;
S = Sz – Pl. Seiza=”Szeizá” ;
Sh = S – Pl. Shiro=”Siro” ;
Ts = C – Pl. Masutatsu=”Maszutacu”