Miért jógázzunk? A választ Yehudi Menuhin szavai adják meg. „Amikor a test a légzés ritmusa szerint mozdul és tökéletes összhangba kerül vele, a test templommá válik, a mozgás pedig a lélek áramlásának kifejeződése lesz.”
„A jóga gyakorlása elemi mérték- és arányérzéket hoz létre. Első hangszerünkre, saját testünkre alkalmazva megtanulunk azon úgy játszani, hogy a lehető legnagyobb harmóniát és együtthangzást hozzuk ki belőle. Lankadatlan türelemmel élesztgetjük és finomítjuk minden sejtünket, naponta újra meg újra rázendítve, s e folyamatban olyan képességeket hozunk felszínre és szabadítunk fel magunkban, melyek máskülönben kudarcra és elhalásra volnának ítélve.
Folytonosság és az egyetemes iránti érzék fakad a feszültség és ellazulás megszüntethetetlen váltakozásának megismeréséből, melynek örök ritmusában minden belégzés és kilégzés a világegyetemet alkotó sok-sok milliárd ciklus, hullám vagy rezgés egyike.
A jóga technikái kiválóan alkalmasak a testi és lelki betegségek megelőzésére, általában a test karbantartására; segítenek kifejleszteni a szükséges határozottságot és önbizalmat. A jóga természete szerint elválaszthatatlanul kapcsolódik az egyetemes törvényekhez; az élet, az igazság és a türelem tisztelete ugyanis a nyugodt légvétel, a higgadt tudat és a szilárd akarat elengedhetetlen tényezői.
Ez a titka a jógában rejlő erkölcsi erőnek. Ezért követel az embertől olyan teljes erőfeszítést és odaadást, amely az egész emberi lényt bevonja a folyamatba és átformálja. Nem mechanikus ismételgetésből és színlelt odaadásból áll, lényegi természete, hogy minden alkalommal és minden pillanatban eleven tett marad.”
(Yehudi Menuhin)